Növények a kertépítészetben

Növények a kertépítészetben
Tartalom
1. fejezet - Növényalkalmazási alapelvek
A dísznövények és a kerttervezés
Néhány tervezési szempont
A növényegyüttesek összeállításának alapelvei
Stilizált növénytársulások a kertben
A dísznövények fő csoportjai és felhasználásuk lehetőségei
Fás szárú dísznövények
Díszfák
A fák fontosabb alkalmazási formái
A fontosabb fafajok hangulati és felhasználási sajátosságai
Őshonos fafajok
Exóta fafajok
Lombhullató díszcserjék
A fontosabb alkalmazási formák
Sövény. A sövények a terek szabályos növényi határolását szolgálják. Akkor alakítsunk sövényt, ha hangsúlyozni akarjuk a kert vagy kertrészlet épített jellegét, vagy ha nincsen elég hely a szabadon növő, térhatároló cserjefoltok létesítésére.
Nyírott sövények kialakítása és metszése
Lomblevelű örökzöldek
Fenyők
Rózsák
Díszfák, díszcserjék ültetése, gondozása
Díszfák, díszcserjék szabványai, beszerzése, telepítése
A telepítés (ültetés)
Lomblevelű, lombhullató fák és cserjék telepítése
Lomblevelű örökzöldek telepítése
Fenyők telepítése
Díszfák, díszcserjék szállítása és vermelése a telepítésig
Metszés
Díszfák metszése
Koronaalakítás az első években
Díszcserjék metszése
Egy- és kétnyári virágfelületek
A virágágyak szerepe
A színek szerepe a virágágyaknál
Virágágyformák
Kiültetési formák
Az egy- és kétnyári dísznövények ökológiai igényei
Évelő dísznövények
Az évelők alkalmazásának általános sajátosságai
Az évelő dísznövények legfontosabb csoportjai és leggyakoribb alkalmazási módjai
1. Évelőágyak
Kialakítási alapelvek
Az évelőágyba alkalmas fajok
Az évelőágyak tervezése
Az évelőágy beültetése és ápolása
2. Szoliter évelők, szabad évelőcsoportok
3. Cserjepótlónak alkalmas évelők
4. Évelő díszfüvek
5. Árnyéki évelők
6. Sziklakerti évelők
Sziklakert jellegű kiültetések a kert egyéb pontjain
7. Hagymás, gumós és hagymagumós évelő növények
A kerti alkalmazás módjai
A telepítés és a fenntartás további tudnivalói
8. Vízi-vízparti és mocsári évelők
A gyep
Gyep- és pázsitfelületek létesítése
Fűmagvetés
A fűfajok csoportosítása
Zöldfelület és sportpályák létesítésére alkalmas fontosabb fűfajok rövid jellemzése
Egyéb füvesítési módok
Gyeptégla és gyepszőnyeg
Füvesítés vízágyúval, fecskendővel
Gyepesítés tarackkal
Sírhant füvesítése
A gyep- és pázsitfelületek fenntartása
Kaszálás
Gyepszélvágás
Fenntartó tápanyag-utánpótlás
A talajjavító anyagok
Öntözés
Levegőztetés
Gyep- és pázsitfelületek növényvédelme
2. fejezet - A kert mint mesterséges növénytársulás
A növénytársulások kialakulása és egyensúlyi állapota a természetben
A szukcesszió fogalma
A fás szárú növények szukcessziójának sematikus menete Magyarországon
A szukcesszió alakulása hazánk fontosabb klímazonális öveiben
Szubklímax, paraklímax fogalma és természetvédelmi jelentősége
Az ökológiai niche-elmélet és értelmezése a növényeknél
Növénytársulások kialakulása és egyensúlyi állapota a kertben
A dísznövények csoportosítása az eredeti társulásban betöltött szerepük szerint
Fás szárú növények
Pionír fák és cserjék
Pionír fák
Pionír cserjék
Száraz területek pionír fái
Előfutár fafajok
Uralkodó fafajok
Az erdő alsó koronaszintjeiben élő fák és cserjék
Az erdő gyepszintjét alkotó fajok
A hazánkénál melegebb vidékek díszfái, díszcserjéi
Speciális talajigényű díszfák, díszcserjék
Lágy szárú növények
Gyep
Évelő dísznövények
Egy- és kétnyári virágok
A kert fenntarthatósága
A kert korszakai
Az előfásítás
Erdészeti módszerek a parképítésben
A kert és a táj növényi kapcsolata
Évszakok a kertben
Tavasz
Nyár
Nyár vége – kora ősz
Késő ősz és a tél
Magyarország dendrológiai körzetei
1. Alföld
2. Kisalföld
3. Északi-középhegység
4. Dunántúli-középhegység
5. Dél-Dunántúl
6. Nyugat-Dunántúl
3. fejezet - Különböző rendeltetésű kertek növényanyaga
A családi ház kertje
A hétvégi ház kertje
Óvoda, bölcsőde kertje
Óvodakertben ültetésre ajánlott (nem mérgező) fajok
Iskolakert
A szállodák kertjei
Közintézmények kertjei
A sportpályák környéke
Kempingek
A strandfürdők területe
Kórházkertek
A növényalkalmazás általános szempontjai
Különleges szempontok, speciális követelmények
A temetőkről
A temető területének fásítása
Sírdíszítés
Közparkok
Történeti kertek
Római kori romok
Középkori kolostorkertek
Középkori várkertek
Török kertek
Reneszánsz kertek
Barokk kertek
Tájképi kertek
Parasztkertek
Nagyvárosi zöldfelületek
Utcai sorfák
Napjaink várostűrő fafajai
Két fa, ami némi csalódást okozott a magyar városfásítóknak
A fák várostűrésének feltételezett növényföldrajzi okai és buktatói
Sétálóutca, bevásárlóközpont
Kőedények növényei
Balkonládák és függőcserepek
Szezonális (évszaknak megfelelő) balkonládák
Tetőkertek
Zöldtetők
A zöldtetők csoportosítása
A zöldtetők előnyei
Hová, milyen zöldtetőt?
A zöldtetők ültetőközegei
A növénykiválasztás szempontjai
A zöldtetők növényeinek telepítése
Növényápolás
Extenzív, nem látható zöldtetőkre ajánlott fajok
Extenzív látható zöldtetőkre ajánlott fajok
A lakótelep zöldfelülete
Különleges kertkialakítások különleges növények részére
A sziklakert
A sziklakert megépítése
A mértani sziklakert legfontosabb elemeinek építése
Tájképi sziklakert építése
A sziklakert növényei
Víz a kertben (Kerti tavak és vízmedencék)
Kerti tavak és vízmedencék anyagai és kialakítása
Vízi, vízparti növénykiültetések
Különleges ökológiai viszonyokat biztosító kertformák
Fallal körülvett kert
Süllyesztett kert
További különleges kertkialakítások
A települések zöldfelületeinek létesítésével, fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek jogszabályi keretei
Belső terek dekorációja
A belső terek klimatikus adottságai
A fény
A hőmérséklet
Légnedvesség, légszennyezés
Víz és tápanyag
Közegek
A növénytelepítés
A tervezés
A növénytartók
A növénydekoráció esztétikai elvei
Az összeállítások típusai
A dekorációk helye
1. Üvegfelület mögött elhelyezett dekoráció
2. Falfelület előtt elhelyezett dekoráció
3. Körbejárható dekoráció típusok
A különböző használatú belső terek növénydekorációs sajátosságai
Átriumok
Irodaházak, bankok
Szállodák
Éttermek
Bevásárlóközpontok
Gyárak, üzemek
Szórakozóhelyek
Különleges ökológiai viszonyok között felhasználható növények
Vízpart
A folyóvizek környékének növényzete
Az állóvizek környékének növényzete
Természetes vízjárású lefolyástalan tavak
Szabályozott vízszintű tavak
Szikes talajok
A szikes talajok kialakulása és hatása a fás növényzetre
Szikes területek tervezés előtti felmérése
Szikjelző növények
Telepíthető fás növények
A parkosítás hatása a szikes talajra
Homokterületek
A Duna–Tisza közi homokhát
A Nyírség
Telepítés és talajjavítás
Ipari területek
Alapfogalmak
A légszennyező gázok forrásai és az okozott károsodások
A porszennyezés
Telepítésre még javasolható, közepes tűrőképességű fajok
A hőerőművek okozta ártalmak
4. fejezet - Növényfelhasználási útmutató csoportosítások, táblázatok
1. Díszfák, díszcserjék
1.1. Méretek és telepítési távolságok
1.1.1. Lomblevelű díszfák hozzávetőleges méret- és életkoradatai
1.1.2. Lomblevelű cserjék méretkategóriái és telepítési távolságai
Örökzöldek, télizöldek, áttelelő lombú cserjék
1.1.3. Fontosabb fenyőféléink hozzávetőleges méret- és életkoradatai
1.2. Ökológiai igény és virágdísz
1.2.3. Csoportosítások a virág színe szerint
1.2.4. Csoportosítások a termés színe szerint
1.3. Különleges díszt adó fák és cserjék
1.3.1. Különleges lomb
1.3.1.4. Őszi lombszínt adó fák és cserjék
1.3.2. Illatos virág vagy levél
1.3.3. Színe vessző, színes kéreg (téli dísz)
1.3.4. Különleges koronaformák
1.4. Felhasználási csoportok
1.4.1. Út menti sorfának alkalmas csoportok
1.4.2. Nyírott vagy nyíratlan kerti sövény nevelésére alkalmas fák és cserjék
Rézsű megkötésére alkalmas cserjék (1.4.3. táblázat)
Közterületen talajtakarónak alkalmas cserjék (1.4.4. táblázat)
1.4.5. Árnyéki gyeppótlók
1.4.6. Extenzíven fenntartott zöldfelületek fás növényanyaga
1.5. Szélsőséges termőhelyekre telepíthető növények
1.5.1. Vízpartra telepíthető díszfák, díszcserjék
1.5.2. Homoktalajok
1.5.3. Szikes talajok
Állandó vízhatás alatt álló szikes területek
Időszakos vízhatás alatt álló szikes területek
Száraz szikes hátak
2. Egy- és kétnyári virágok
2.1. Virágágyba ültethető egy- és kétnyári virágok
2.2. Balkonnövények
3. Évelő dísznövények csoportosításai
3. 1. Napos vagy félárnyékos évelőágyak növényei
3.2. Árnyéki évelőágyak növényei
3.3. Vízi, vízparti évelők
3.4. Sziklakerti évelők