Társadalompoétika I - Retorika

Tartalom
Bevezetés: A Társadalompoétika és a társadalmi valóság
1. Lépések egy alternatív társadalomszemlélet felé
2. A Társadalompoétika főbb gondolatai
3. Olvasási és értelmezési mód
Bevezetés az első kötethez: Az élő retorika
1. A retorikátlanság kora
2. A retorika szellemének visszatérése
3. Egy új retorika kezdetei
4. Módszertani problémák
Első rész: A társadalomismeret alapvonalai a klasszikus retorikában
I. Arisztotelész: Beszédmódok és cselekvésmódok
1. Arisztotelész filozófiai retorikája
2. Meggyőzés és együttműködés
3. Az interaktív cselekvés természete
4. Mit tegyünk: megbeszélések és döntések
5. A cselekvő erény jelei: mások bemutatása
6. Normaszegések és a hibáztatás gyakorlata: a törvényszéki beszéd
7. Egy antik cselekvéselmélet: körülmények, okok, motívumok
II. Arisztotelész: A pátosz, az ethosz és a logosz társadalmi státusa
1. Az elfogadott igazság kritériumai
2. Az érzelmek társadalmi jelentősége
3. Barátság és ellenségesség
4. Jellemek életkor és státus szerint
5. Az érveléselmélet alapjai és a példa bizonyító ereje
6. Az enthüméma, a gnóma és a toposz
III. Marcus Tullius Cicero: A retorikai beszéd és cselekvés
1. A beszéd társadalmi szerepe
2. A retorika gyanúval illetése
3. Az együttműködés beszéde
4. A tettek modellje és a cselekvő személye
5. A cselekedetek struktúrája
6. A tettek mint kérdések és válaszok
7. A vitatott cselekedetek mércéje és értékelése
IV. Marcus Tullius Cicero: Érvelés és társadalomformálás
1. A rendelkezések egyértelműsége és bizonytalansága
2. Tanácsadás és a jövő lehetőségei
3. Az érveink forrása és a retorikai bizonyítás
4. Cáfolás és érvénytelenítés
5. A stílus a társadalom
6. A res és a verba egysége
7. Megformált beszéd, megformált társadalom
Exkurzus
Homiletika a középkorban
V. Dante és az itáliai humanisták: A humanizmus társadalomtana
1. Leleményesség és társadalmi valóság
2. Dante Alighieri: A költői cselekvés
3. Cristoforo Landino: Az orátor és a poéta feladata
4. Angelo Poliziano: Az interpretátor szerepe
5. Leonardo Bruni: Kontextus, egyediség, lelemény
6. Giovanni Pico: A tartalom mint érzelem
7. Caluccio Salutati: A költészet társadalomalakítása
8. Gianfrancesco Pico: A képzelet és az igaz tudás
VI. Giambattista Vico: Szituatív valóság és az ingénium
1. Descartes bírálata
2. A történelem és társadalom retorikája
3. Lehetséges és valószínű társadalmi valóság
4. Az érvelés és a vita
5. Toposz és a dolgok egyedisége
6. Az ingenium (találékonyság) társadalmi szerepe
VII. Friedrich Nietz­sche: Egy új retorika lehetősége
1. A nyelv eredendően retorikai természete
2. Az azonosságok szétesése
3. Trópusok és alakzatok
4. A cselekvés retorikája
Második rész: Az újretorika és az autonóm társadalomtudomány
VIII. Ernesto Grassi: Az újragondolt humanista tradíció
1. Az absztrakt racionalizmus problémái
2. A retorika: technika vagy elmélet
3. A retorika a tudományos tudás alapja
4. A metafora leleménylogikája
5. Ingénium a nyelvben és a munkában
6. A teremtő beszéd természete
IX. Chaïm Perelman: Az érvelő társadalom
1. Út a pozitivizmustól a retorikához
2. A kartéziánus felfogás kritikája
3. A másik ember jelenléte
4. Érvelés és társadalmi praxis
5. A társadalmilag valóságos előállása
6. Ember és társadalom az érveinkben
X. Kenneth Burke: Egy realista retorika lehetősége
1. A retorika mint társadalmi cselekvés
2. Egy realista retorika alapjai
3. A tárgymegnevezés pozitív fogalmai
4. A dialektikus kategóriák társadalomtana
5. Az ideológia és a morál végső terminusai
XI. Kenneth Burke: Cselekedetek és identitások
1. A motívumok grammatikája
2. A valóság sokfélesége és a lényegkeresés egyoldalúsága
3. Az identifikáció mint a különbözőek egysége
4. A tulajdon(ság)ok identifikáló szerepe
5. A cselekvő identitás mint autonómia
XII. Henry Johnstone: A retorika filozófiai alapjai és határai
1. A retorika nélkülözhetetlensége
2. A perfekt kommunikáció lehetetlensége
3. Ami nem retorika: az erőszak
4. Az erőszak retorikai tanulmányozása
XIII. Henry Johnstone: A tudatosság és érvelés viszonya
1. Az érvelés lehetőség jellege
2. Elköteleződés és személyesség az érvelésben
3. A tudás és a tudatosság különbsége
4. A retorikai ék és híd
5. A tudatosság formálásának forrásai
XIV. Paul Ricœur: A metafora mint megismerési mód
1. A metaforikus gondolkodás kezdetei: a szómetafora
2. A metaforikus mondat szemantikája
3. Metafora a szövegek és a diskurzusok szintjén
4. A diskurzus jellegzetességei
5. A metaforikus diskurzus megismerőképessége
6. Az életre keltő többetgondolás
XV. Paul Ricœur: A metaforikus társadalmi valóság
1. Hasonlóságok és különbözőségek egysége
2. Az érzéki valóság és a verbalitás viszonya: a képiség kérdései
3. Lehet-e érzéki a tudomány
4. A kettős referenciájú társadalmi valóság
XVI. Paul de Man: A retorikaalapú ismeretelmélet
1. A retorika státusa
2. A grammatika retorikai episztemológiája
3. A retorizált grammatika korlátai
4. A retoricitás gondolatalakzatai
XVII. Paul de Man: A társadalmi általánosról
1. Az egyes és az általános lehetetlen viszonya
2. A geopolitikai séma magyarázó ereje
3. Az általános akarat előállásának iróniája
4. Cselekvő-megvalósuló közakarat
Korollárium ­1. Kenneth Burke a Mein Kampf retorikájáról
1. Az elemzés elvei
2. Hitler gondolkodásmódja
3. Válság, bűn, bűnösök
4. Hit, ráció, egység
Korollárium 2. A metaforikus politikai valóság
1. A politikai diskurzusról
2. Az abszolút politikai metafora
3. Metaforikus politikai valóságok
4. A politikai cselekvés metaforikus jellege
5. A metaforikus identitás
6. A politikai metafora mint manipulációs eszköz
Korollárium 3. Carl Schmitt Politikai teológiája és az immanens társadalomtudomány
1. A retorika mint megismerési mód és az analógia
2. Az immanencia és a transzcendencia viszonya
3. Pszeudoszekuláris politika- és cselekvéselméletek
4. Immanens cselekvésértelmezések
Irodalomjegyzék