Az Alkotmánytan című tankönyvnek eredetileg 1992-ben megjelent első kiadása közvetlenül az alkotmányos rendszerváltozás után elsőként vállalkozott az alkotmányjog teljes és átfogó feldolgozására. A kötet tudatosan viselte és viseli az Alkotmánytan címet, mert nemcsak a hatalmi viszonyoknak intézményes keretet adó, egyre nagyobb jelentőségű és kiterjedtebb jogág normáit ismerteti, hanem tudományos nézeteket és alkotmányos értékeket is közvetít. A tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.
Lelentős átdolgozása 2002-ben Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények címmel jelent meg, számos új fejezettel bővült (például az alkotmányos rendszerváltozás jellemzőiről, a magyar kormányzati rendszer történetéről, a második kamarákról, az államháztartásról), és részletesebben dolgozta fel az egyes alkotmányos intézményeket.
A jelenlegi átdolgozás újdonsága, hogy értékeli az európai uniós csatlakozás hatását a magyar alkotmányos intézményrendszerre, követi a jogszabályok változásait, az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatait, és egy nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló új fejezettel bővült.
Author(s): Kukorelli István; Dezső Márta; Fürész Klára; Papp Imre; Sári János; Somody Bernadette; Szegvári Péter; Takács Imre
Publisher: Orisis Kiadó
Year: 2007
Language: Hungarian
Pages: 580
ELŐSZÓ ........................................................................................................................................... xii
1. 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA ............................................ 1
1. 1.1. AZ ALKOTMÁNY FOGALMA SZŰKEBB ÉS TÁGABB ÉRTELEMBEN .............. 1
2. 1.2. AZ ALKOTMÁNYFOGALOM TÖRTÉNELMI KIALAKULÁSA ............................ 2
2.1. 1.2.1. Az első polgári alkotmányok .......................................................................... 3
2.2. 1.2.2. Az angol történeti alkotmány .......................................................................... 3
2.3. 1.2.3. Az amerikai kartális alkotmány ...................................................................... 4
2.4. 1.2.4. A francia alkotmányok ................................................................................... 4
2.5. 1.2.5. A szociális jogállamok alkotmányai ............................................................... 5
2.6. 1.2.6. A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői .............................................. 6
3. 1.3. AZ ALKOTMÁNYOSSÁG KÖVETELMÉNYEI ........................................................ 7
3.1. 1.3.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet ..................................................... 7
3.2. 1.3.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve .............................. 7
3.3. 1.3.3. A törvények uralma, a jogállam megvalósìtása .............................................. 8
3.4. 1.3.4. Az egyenjogúság elve ..................................................................................... 8
3.5. 1.3.5. Az emberi jogok deklarálása ........................................................................... 8
4. 1.4. AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS MAI IRÁNYAI ........................................ 8
5. 1.5. AZ ALKOTMÁNYJOG FOGALMA, HELYE AJOGRENDSZERBEN ..................... 9
6. Jegyzetek ............................................................................................................................. 10
2. 2. A HATALOMMEGOSZTÁS ÉS A TÁRSADALMI–TÖBBSÉGI ELV ................................ 12
1. 2.1. ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI DIMENZIÓK .............................................................. 12
2. 2.2. A KONTRASZT: A HATALOM EGYSÉGE ............................................................. 16
3. 2.3. A MAGYAR ALKOTMÁNYELMÉLETI IRÁNYOK ............................................... 16
4. 2.4. A HATALOMMEGOSZTÁS ÉS A TÁRSADALMITÖBBSÉGI ELV MAI ÉRTELME
18
5. Jegyzetek ............................................................................................................................. 22
3. 3. A MAGYAR ALKOTMÁNY TÖRTÉNETE. AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZERVÁLTOZÁS
JELLEMZŐI ..................................................................................................................................... 24
1. 3.1. A NEMESI ALKOTMÁNY ........................................................................................ 24
2. 3.2. A POLGÁRI ALKOTMÁNY ...................................................................................... 25
3. 3.3. A KÖZJOGI PROVIZÓRIUM .................................................................................... 27
4. 3.4. AZ 1946. ÉVI I. TÖRVÉNY – AZ IDEIGLENES ALKOTMÁNY ........................... 28
5. 3.5. AZ 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY ÉS MÓDOSÍTÁSAI ................................................. 29
6. 3.6. AZ ALKOTMÁNYOS „ÁTMENET" KEZDETE ...................................................... 30
7. 3.7. A NEMZETI KEREKASZTAL, AZ 1989. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY .......................... 32
8. 3.8. AZ 1990. ÉVI XL. TÖRVÉNY ................................................................................... 34
9. 3.9. AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSOK, AZ „ÚJ" ALKOTMÁNY ÜGYE .................. 35
10. 3.10. A MAGYAR „ALKOTMÁNYOS FORRADALOM" JELLEMZŐI ...................... 39
11. Jegyzetek ........................................................................................................................... 41
4. 4. A JOGFORRÁSOK .................................................................................................................. 43
1. 4.1. A JOGFORRÁS FOGALMA ...................................................................................... 43
2. 4.2. A MAGYAR JOGFORRÁSOK RENDSZERE ........................................................... 44
3. 4.3. A JOGSZABÁLYOK .................................................................................................. 46
3.1. 4.3.1. Az alkotmány ................................................................................................ 46
3.2. 4.3.2. A törvény ...................................................................................................... 48
3.3. 4.3.3. A rendelet ..................................................................................................... 49
3.4. 4.3.4. Az önkormányzati rendelet ........................................................................... 51
4. 4.4. A MINŐSÍTETT TÖBBSÉGŰ TÖRVÉNYALKOTÁS PROBLEMATIKÁJA ......... 52
5. 4.5. A JOGFORRÁSI RENDSZER KOHERENCIÁJA ..................................................... 53
5.1. 4.5.1. Jogforrási hierarchia, a szabályozási szint elégtelenné válásának kérdése az
Alkotmánybìróság gyakorlatában .................................................................................. 54
5.2. 4.5.2. A normakollìzió kérdése ............................................................................... 54
5.3. 4.5.3. A normavilágosság követelménye ................................................................ 55
6. 4.6. A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ........................................................................... 57
7. 4.7. A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS A BELSŐ JOG SZERINT ................................................................................................................................ 58
8. 4.8. AZ UNIÓS JOG ÉS A MAGYAR JOGRENDSZER .................................................. 59
9. 4.9. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI ....................................................... 60
10. 4.10. AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI .......................................... 60
11. 4.11. A SZOKÁSJOGI JOGALKOTÁS, A BÍRÓ ALKOTTA JOG ................................ 62
12. 4.12. A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ............................................................... 63
13. 4.13. A KÖZJOGI ÉRVÉNYTELENSÉG ........................................................................ 64
14. 4.14. A JOGSZABÁLYOK HATÁLYA .......................................................................... 66
15. 4.15. A DEREGULÁCIÓ ................................................................................................. 68
16. 4.16. A JOGSZABÁLYOK KIHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA ......................... 70
17. 4.17. JOGFORRÁSOK – TÚL A JOGI NORMA HATÁRÁN ........................................ 72
17.1. 4.17.1. Felfogások a jogról és történelmi változásaik ........................................... 72
17.2. 4.17.2. Elméleti források ...................................................................................... 73
18. Jegyzetek ........................................................................................................................... 75
5. 5. A SZUVERENITÁS ................................................................................................................. 79
1. 5.1. A SZUVERENITÁS FOGALMA, A SZUVERENITÁSELMÉLETEK ..................... 79
1.1. 5.1.1. A szuverenitás fogalma ................................................................................. 79
1.2. 5.1.2. A szuverenitáselméletek változása ............................................................... 80
2. 5.2. EURÓPAI JOGREND – TAGÁLLAMI SZUVERENITÁS ....................................... 81
2.1. 5.2.1. Az integrációs folyamat főbb szakaszai ........................................................ 81
2.2. 5.2.2. A demokratikus legitimáció .......................................................................... 83
2.3. 5.2.3. Alkotmányos felhatalmazás – a csatlakozási klauzula .................................. 84
2.4. 5.2.4. Az európai jog jellemzői, hatása a tagállami jogrendszerre .......................... 86
2.5. 5.2.5. Hatalmi súlypontok változása az Országgyűlés és a Kormány viszonyában 87
2.6. 5.2.6. Közösségi hatáskörök – tagállami szuverenitás ............................................ 88
3. 5.3. AZ UNITÁRIUS ÉS A FÖDERÁLIS ÁLLAM .......................................................... 90
4. 5.4. A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAI ................................................. 91
4.1. 5.4.1 A nemzeti és etnikai kisebbség fogalma, az elismert kisebbségek ................ 92
4.2. 5.4.2. Az identitásvállalás szabadsága, a kisebbségi hovatartozás azonosìtása ...... 93
4.3. 5.4.3. A kisebbségi jogok ....................................................................................... 95
4.4. 5.4.4. A kisebbségi önkormányzat .......................................................................... 97
5. 5.5. AZ ÁLLAMTERÜLET ............................................................................................... 99
6. 5.6. AZ ÁLLAM FELSÉGJELVÉNYEI .......................................................................... 100
7. Jegyzetek ........................................................................................................................... 102
6. 6. NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ................................................................. 110
1. 6.1 A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA INTÉZMÉNYEI ................................................. 110
2. 6.2. A REFERENDUM SZABÁLYOZÁSA ÉS TÍPUSAI .............................................. 111
2.1. 6.2.1. Az alkotmány által előìrt népszavazás ........................................................ 112
2.2. 6.2.2. A kormányzat által kezdeményezett népszavazás ...................................... 112
2.3. 6.2.3. A népi (választópolgári) kezdeményezésre indult népszavazás .................. 113
3. 6.3. AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ......................... 114
3.1. 6.3.1. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása ................ 114
3.2. 6.3.2. Országos népszavazások és sikertelen kezdeményezések .......................... 116
4. 6.4. A HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS .................................... 123
5. Jegyzetek ........................................................................................................................... 125
7. 7. A VÁLASZTÁSI RENDSZER .............................................................................................. 130
1. 7.1. A VÁLASZTÓJOG FOGALMA ............................................................................... 130
2. 7.2. A VÁLASZTÁSI ALAPELVEK ............................................................................... 132
2.1. 7.2.1. A választójog általánossága ........................................................................ 132
2.2. 7.2.2. A választójog egyenlősége .......................................................................... 132
2.3. 7.2.3. A szavazás közvetlensége ........................................................................... 133
2.4. 7.2.4. A szavazás titkossága ................................................................................. 134
3. 7.3. A VÁLASZTÁSI RENDSZER .................................................................................. 134
3.1. 7.3.1. A választási rendszer normativitása ............................................................ 134
3.2. 7.3.2. A választási rendszer meghatározó elemei ................................................. 135
3.3. 7.3.3. A választási rendszerek tìpusai ................................................................... 138
4. 7.4. A MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS A HATÁLYOS
VÁLASZTÓJOG .................................................................................................................. 141
4.1. 7.4.1. Intézménytörténeti áttekintés ...................................................................... 141
4.2. 7.4.2. A választójog forrásai ................................................................................. 142
5. 7.5. A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG ............................................................................... 143
6. 7.6. A PARLAMENTI VÁLASZTÓKERÜLETI RENDSZEREK .................................. 145
6.1. 7.6.1. Az egymandátumos egyéni választókerületek ............................................ 145
6.2. 7.6.2. A többmandátumos területi választókerületek ............................................ 146
6.3. 7.6.3. Az országos listák és a választási küszöb ................................................... 147
7. 7.7. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÓKERÜLETI RENDSZEREK ...................... 148
7.1. 7.7.1. A kislistás rendszer ..................................................................................... 148
7.2. 7.7.2. A vegyes választási rendszer ...................................................................... 149
7.3. 7.7.3. A fővárosi és a megyei közgyűlési választások .......................................... 150
7.4. 7.7.4. A polgármester, főpolgármester választása ................................................ 151
8. 7.8. AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK .................................................... 151
9. 7.9. A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS GARANCIÁLIS SZABÁLYAI .................................. 152
10. Jegyzetek ......................................................................................................................... 154
8. 8. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A STÁTUSJOGOK ............................................................. 158
1. 8.1. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI .......................................... 159
1.1. 8.1.1. Az állampolgárság fogalma ........................................................................ 159
1.2. 8.1.2. Az állampolgárság tudományelméleti megközelìtése ................................. 162
1.3. 8.1.3. A magyar állampolgárság szabályozásának története ................................. 162
1.4. 8.1.4. Az állampolgárság szabályozásának alapelvei ........................................... 164
2. 8.2. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZERZÉSE ÉS
MEGSZŰNÉSE .................................................................................................................... 168
2.1. 8.2.1. Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban ........................................ 168
2.2. 8.2.2. A magyar állampolgárság keletkezése ........................................................ 169
2.3. 8.2.3. A magyar állampolgárság megszerzése ...................................................... 170
3. 8.3. A KETTŐS (VAGY TÖBBES) ÁLLAMPOLGÁRSÁG .......................................... 173
3.1. 8.3.1. A kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezése ................................... 173
3.2. 8.3.2. A kettős (vagy többes) állampolgárság kiküszöbölése ............................... 174
4. 8.4.A STÁTUSJOGOK ..................................................................................................... 175
4.1. 8.4.1. A státusjogok az alapjogok rendszerében ................................................... 175
4.2. 8.4.2. A magyar állampolgár státusjogai .............................................................. 176
4.3. 8.4.3. Az EU-polgár státusa .................................................................................. 180
5. Jegyzetek ........................................................................................................................... 181
9. 9. A SZUVERENITÁS TERÜLETI HATÁLYA ALATT ÁLLÓ SZEMÉLYEK (KÜLFÖLDIEK)
183
1. 9.1.A KÜLFÖLDIEK FOGALMÁNAK JELENTÉSMÓDOSULÁSA ........................... 184
2. 9.2. A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZŐK ......... 186
2.1. 9.2.1. A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók ................................ 186
2.2. 9.2.2. A három hónapot meghaladóan itt-tartózkodók .......................................... 186
2.3. 9.2.3. Az állandó tartózkodás jogával rendelkezők .............................................. 187
3. 9.3. A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLLAMPOLGÁRAINAK BEUTAZÁSA ÉS
TARTÓZKODÁSA .............................................................................................................. 188
3.1. 9.3.1. A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók ................................ 188
3.2. 9.3.2. A három hónapot meghaladóan itt-tartózkodók, a tartózkodási engedély .. 189
4. 9.4. A LETELEPEDÉS SZABÁLYRENDSZERE, A LETELEPEDETTEK KÖRE ....... 190
4.1. 9.4.1. A letelepedés jogintézményének metamorfózisa ........................................ 190
4.2. 9.4.2. A letelepedés differenciálódása, feltételrendszere ...................................... 191
4.3. 9.4.3. Az ideiglenes letelepedési engedély ........................................................... 191
4.4. 9.4.4. A nemzeti letelepedési engedély ................................................................. 192
4.5. 9.4.5. Az EK letelepedési engedély ...................................................................... 192
5. 9.5. A HONTALANOK .................................................................................................... 192
6. 9.6. A MENDÉKJOG, A MENEKÜLTEK ÉS A MENEDÉKESEK ............................... 194
7. 9.7. A VISSZAKÜLDÉS TILALMA (A NON-REFOULEMENT ELVE) ...................... 196
8. 9.8. A SZUVERENITÁS TERÜLETI HATÁLYA ALATT ÁLLÓK JOGÁLLÁSA ...... 197
8.1. 9.8.1. Külföldre utazásuk, Magyarországra való visszatérésük ............................ 198
8.2. 9.8.2. Munkavállalásuk ......................................................................................... 198
8.3. 9.8.3. Kiutasìtásuk, kiadatásuk ............................................................................. 198
9. Jegyzetek ........................................................................................................................... 200
10. 10. KORMÁNYZÁS – KORMÁNYZATI RENDSZEREK- KORMÁNYFORMÁK ............ 203
1. 10.1. A KORMÁNYFORMA FOGALMA ...................................................................... 203
2. 10.2. AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA ................................................................... 204
3. 10.3. A PARLAMENTARIZMUS .................................................................................... 204
4. 10.4. A PREZIDENCIÁLIS KORMÁNYZATI RENDSZER .......................................... 205
5. 10.5. A FÉLPREZIDENCIÁLIS PARLAMENTARIZMUS ............................................ 207
6. 10.6. A KOLLEGIÁLIS KORMÁNYFORMA ................................................................ 207
7. 10.7. A SZOCIALISTA KORMÁNYZATI RENDSZEREK ........................................... 208
8. Jegyzetek ........................................................................................................................... 209
11. 11. MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI RENDSZEREI ................................................... 211
1. 11.1. A KORMÁNYZÁS ÉS A KIRÁLYI HATALOM .................................................. 211
2. 11.2. AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA ................................................................... 212
3. 11.3. A PARLAMENTARIZMUS KEZDETEI ............................................................... 212
4. 11.4. A KIEGYEZÉS KETTŐS KORMÁNYZATI RENDSZERE ................................. 213
5. 11.5. MAGYARORSZÁG ÉS HORVÁTORSZÁG ......................................................... 214
6. 11.6. NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ......................................... 214
7. 11.7. KORMÁNYZATI RENDSZER A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ................... 215
8. 11.8. A PROVIZÓRIKUS KORMÁNYZATI RENDSZER ALAKULÁSÁNAK KÉT
TENDENCIÁJA ................................................................................................................... 216
9. 11.9. ÚJ SZUVERENITÁS, AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÉS A NEMZETI
FŐTANÁCS ......................................................................................................................... 218
10. 11.10. A PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG .......................................................... 219
11. 11.11. AZ 1949. ÉVI SZOCIALISTA ALKOTMÁNY KORMÁNYZATI RENDSZERE, A
NÉPKÖZTÁRSASÁG .......................................................................................................... 220
12. 11.12. AZ 1989–1990-ES ALKOTMÁNYOS RENDSZERVÁLTOZÁS, A „HARMADIK"
KÖZTÁRSASÁG ................................................................................................................. 221
13. Jegyzetek ......................................................................................................................... 221
12. 12. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ...................................................................................................... 223
1. 12.1. MAGYAR KÖZJOGTÖRTÉNETI TÁMPONTOK ................................................ 224
2. 12.2. A PARLAMENTI JOG FOGALMA ....................................................................... 226
3. 12.3. A PARLAMENT HATÁSKÖRÉNEK KÖZJOGI KORLÁTAI ............................. 226
4. 12.4. A POLITIKAI KÉPVISELET ÉS A TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM KORLÁTOZÁSA
228
4.1. 12.4.1. A kétkamarás parlamentek ........................................................................ 228
4.2. 12.4.2. A második kamarák történelmi szerepe .................................................... 229
4.3. 12.4.3. A második kamarák tìpusai ....................................................................... 230
4.4. 12.4.4. A kétkamarás parlament perspektìvája ..................................................... 232
5. 12.5. A PARLAMENT FŐ FUNKCIÓI, A TÖRVÉNYALKOTÁS ................................ 234
5.1. 12.5.1. A törvénykezdeményezés joga ................................................................. 235
5.2. 12.5.2. A bizottságok szerepe a törvényalkotásban .............................................. 236
5.3. 12.5.3. A képviselők módosìtó javaslatai ............................................................. 236
5.4. 12.5.4. A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon ................................... 237
6. 12.6. A PARLAMENTI ELLENŐRZÉS .......................................................................... 238
6.1. 12.6.1. A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és a politikai vita ................... 239
6.2. 12.6.2. Az interpelláció és a kérdés ...................................................................... 240
6.3. 12.6.3. A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésben ................................... 241
7. 12.7. A PARLAMENT EGYÉB FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ................................... 242
8. 12.8. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE ÉS MEGALAKULÁSA .......................... 244
8.1. 12.8.1. Az Országgyűlés alakuló ülése ................................................................. 245
8.2. 12.8.2. Az Országgyűlés tisztségviselői ............................................................... 245
8.3. 12.8.3. A Házbizottság ......................................................................................... 246
8.4. 12.8.4. Az Országgyűlés bizottsági rendszere ...................................................... 247
8.5. 12.8.5. A frakciók ................................................................................................. 247
8.6. 12.8.6. A parlamenti apparátus ............................................................................. 249
9. 12.9. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSI RENDJE ...................................................... 249
9.1. 12.9.1. Az Országgyűlés megbìzatási ideje, ülésszakai és ülései ......................... 250
9.2. 12.9.2. Az Országgyűlés tanácskozási rendje ....................................................... 251
10. 12.10. A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA ......................................................................... 252
10.1. 12.10.1. A mandátum jellege .............................................................................. 252
10.2. 12.10.2. A mandátum keletkezése és megszűnése .............................................. 253
10.3. 12.10.3. Az összeférhetetlenség .......................................................................... 254
10.4. 12.10.4. A képviselői munka biztosìtékai: a mentelmi jog és az anyagi juttatási rendszer
255
11. Jegyzetek ......................................................................................................................... 256
13. 13. A KÖZPÉNZÜGYEK. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. A MAGYAR NEMZETI BANK 261
1. 13.1. A KÖZPÉNZÜGYEK ALKOTMÁNYI SZABÁLYOZÁSA ................................. 261
1.1. 13.1.1. Az államháztartás, a közvagyon ............................................................... 262
1.2. 13.1.2. A költségvetési jog ................................................................................... 262
1.3. 13.1.3. Költségvetési hatáskörmegosztás ............................................................. 264
1.4. 13.1.4. A rendhagyó költségvetési eljárás ............................................................ 265
1.5. 13.1.5. A zárszámadás .......................................................................................... 266
2. 13.2. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ........................................................................... 266
2.1. 13.2.1. A számvevőszék szervezete és függetlensége .......................................... 266
2.2. 13.2.2. A számvevőszék hatásköre ....................................................................... 268
2.3. 13.2.3. A számvevőszéki vizsgálat ....................................................................... 269
3. 13.3. A MAGYAR NEMZETI BANK ............................................................................. 270
3.1. 13.3.1. A jegybank szervezete .............................................................................. 270
3.2. 13.3.2. A jegybanki függetlenség hatásköri és szervezeti értelemben .................. 271
4. Jegyzetek ........................................................................................................................... 274
14. 14. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ........................................................................................... 276
1. 14.1. AZ INTÉZMÉNY JELLEGE ................................................................................... 276
2. 14.2. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HATÁSKÖRE ........................................................ 277
3. 14.3. AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA, A TISZTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 281
4. 14.4. AZ ÁLLAMFŐ FELELŐSSÉGE ............................................................................ 283
5. Jegyzetek ........................................................................................................................... 283
15. 15. A KORMÁNY .................................................................................................................... 285
1. 15.1. A KORMÁNYZÁS FOGALMA. A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRE . 285
2. 15.2. A KORMÁNY MEGBÍZATÁSA, ÖSSZETÉTELE. A MINISZTERELNÖKI KORMÁNY
............................................................................................................................................... 287
3. 15.3. AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK FELELŐS KORMÁNY ............................................ 289
4. 15.4. A KORMÁNY MŰKÖDÉSE .................................................................................. 291
5. 15.5. A MINISZTERELNÖK ÉS A MINISZTEREK. AZ ÁLLAMTITKÁROK ........... 292
6. 15.6. A KORMÁNY ÉS A KÖZIGAZGATÁS ................................................................ 293
7. 15.7. A MINISZTERI ÉS AZ ÁLLAMTITKÁRI FELELŐSSÉG ................................... 294
8. Jegyzetek ........................................................................................................................... 295
16. 16. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ........................................................................................... 297
1. 16.1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS FOGALMA ................................................. 297
2. 16.2. AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS KIALAKULÁSA ........................................... 298
3. 16.3. AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS ...................................................... 299
4. 16.4. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁSKÖRÖK ÉS ELJÁRÁSOK FŐBB TÍPUSAI 300
5. 16.5. A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTREJÖTTE ....................................... 302
6. 16.6. A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI MODELL JELLEMZŐI ....................... 303
6.1. 16.6.1. A szabályozási koncepció lényege ............................................................ 303
6.2. 16.6.2. Az Alkotmánybìróság függetlensége ........................................................ 304
6.3. 16.6.3. Az Alkotmánybìróság jellege ................................................................... 304
7. 16.7. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ............................ 305
7.1. 16.7.1. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll) ..... 306
7.2. 16.7.2. Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll) ... 307
7.3. 16.7.3. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata .......................................... 309
7.4. 16.7.4. Az Európai Unió jogi aktusai és az Alkotmánybìróság ............................ 309
7.5. 16.7.5. Az alkotmányjogi panasz .......................................................................... 310
7.6. 16.7.6. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség .............................. 312
7.7. 16.7.7. A hatásköri összeütközés (hatásköri vita) ................................................. 312
7.8. 16.7.8. Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (alkotmányértelmezés) ...... 313
7.9. 16.7.9. Egyéb hatáskörök ...................................................................................... 313
8. 16.8. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE, ELJÁRÁSA ................................. 316
8.1. 16.8.1. Az Alkotmánybìróság szervezete és működése ........................................ 316
8.2. 16.8.2. Az Alkotmánybìróság eljárása .................................................................. 317
9. Jegyzetek ........................................................................................................................... 317
17. 17. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA ..................................... 321
1. 17.1. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOS MEGJELENÉSE A MAGYAR KÖZJOGBAN 321
1.1. 17.1.1. Az intézmény története ............................................................................. 321
1.2. 17.1.2 Az országgyűlési biztos az alkotmányban ................................................. 322
1.3. 17.1.3. Az országgyűlési biztosok működésének törvényi szabályozása ............. 322
2. 17.2. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOS JOGÁLLÁSA .................................................... 323
2.1. 17.2.1. Az országgyűlési biztos személyes felelőssége és függetlensége ............. 323
2.2. 17.2.2. Az országgyűlési biztos hivatali felelőssége és függetlensége ................. 324
3. 17.3. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOS FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE ...................... 325
3.1. 17.3.1. Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének tárgyi hatálya .............. 325
3.2. 17.3.3. A kűlönbiztosok feladat- és hatásköre ...................................................... 326
4. 17.4. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOS ELJÁRÁSA ....................................................... 327
4.1. 17.4.1. A vizsgálati eljárás megindìtása ............................................................... 327
4.2. 17.4.2. Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálat eszközei és módszerei ..... 327
4.3. 17.4.3. Az országgyűlési biztos intézkedései ........................................................ 328
5. 17.5. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOS INTÉZMÉNYESÜLÉSE A MAGYAR KÖZJOGBAN
329
6. Jegyzetek ........................................................................................................................... 329
18. 18. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER ................................................................... 331
1. 18.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS FOGALMA ............................................ 331
2. 18.2. A TELEPÜLÉSI ÉS A TERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ESZMÉJE ÉS FŐBB
MODELLJEI ......................................................................................................................... 332
3. 18.3. A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK TÖRTÉNELMI TÍPUSAI ......................... 334
4. 18.4. A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER LÉTREJÖTTE ÉS SAJÁTOSSÁGAI
335
5. 18.5. AZ ÖNKORMÁNYZÁS FOGALMA, AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETI,
HATÁSKÖRI ÉS GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁGA .............................................................. 337
6. 18.6. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYOS ALAPJOGAI ................... 338
7. 18.7. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE ...................... 341
8. 18.8. AZ ÖNKORMÁNYZATOK BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ...................... 342
9. 18.9. AZ ÁLLAMI TERÜLETI BEOSZTÁS, AZ ÖNKORMÁNYZATOK TÍPUSAI ... 343
9.1. 18.9.1. A község ................................................................................................... 343
9.2. 18.9.2. A város ...................................................................................................... 343
9.3. 18.9.3.A megye ..................................................................................................... 344
10. 18.10. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS HATÁSA A HELYI
ÖNKORMÁNYZATOKRA ................................................................................................. 345
11. Jegyzetek ......................................................................................................................... 350
19. 19. A BÍRÓSÁG ....................................................................................................................... 353
1. 19.1. A BÍRÓI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FOGALMA ............................................. 354
1.1. 19.1.1. Az igazságszolgáltatási tevékenység tartalma .......................................... 354
1.2. 19.1.2. Az igazságszolgáltatási tevékenység fajtái ............................................... 354
1.3. 19.1.3. Az igazságszolgáltatás szervezeti meghatározottsága .............................. 356
1.4. 19.1.4. Az igazságszolgáltatás tágabb értelemben ................................................ 357
2. 19.2. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALKOTMÁNYOS ALAPELVEI ..................... 357
2.1. 19.2.1. Az alapelvek funkciója ............................................................................. 357
2.2. 19.2.2. A bìrói függetlenség elve .......................................................................... 358
2.3. 19.2.3. Az igazságszolgáltatás bìrói monopóliumának elve ................................. 367
2.4. 19.2.4. Az igazságszolgáltatás egységének elve ................................................... 372
2.5. 19.2.5. A társasbìráskodás, az ülnökök részvételének elve .................................. 377
2.6. 19.2.6. A bìrósági tárgyalás nyilvánosságának elve ............................................. 379
2.7. 19.2.7. Az anyanyelv használatának elve ............................................................. 380
2.8. 19.2.8. Az ártatlanság vélelmének elve ................................................................ 380
2.9. 19.2.9. A védelem joga és az ügyvédség .............................................................. 380
2.10. 19.2.10. A jogorvoslati jogosultság elve ............................................................. 383
2.11. 19.2.11. A tisztességes eljárás elve ..................................................................... 385
3. 19.3. A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETE ÉS HATÁSKÖRE .............................................. 387
3.1. 19.3.1. A bìrósági szervezet sajátosságai .............................................................. 387
3.2. 19.3.2. A helyi bìróság .......................................................................................... 389
3.3. 19.3.3. A megyei bìróság ...................................................................................... 389
3.4. 19.3.4. Az ìtélőtábla .............................................................................................. 390
3.5. 19.3.5. A Legfelsőbb Bìróság ............................................................................... 390
4. 19.4. A BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA ............................................................................ 392
4.1. 19.4.1. A bìróságok igazgatásának általános kérdései .......................................... 392
4.2. 19.4.2. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ................................................. 392
4.3. 19.4.3. A bìrósági vezetők .................................................................................... 393
4.4. 19.4.4. A bìrói testületek ....................................................................................... 394
4.5. 19.4.5.A bìrósági dolgozók ................................................................................... 395
5. Jegyzetek ........................................................................................................................... 395
20. 20. AZ ÜGYÉSZSÉG ............................................................................................................... 399
1. 20.1. AZ ÜGYÉSZSÉG ALKOTMÁNYJOGI MEGKÖZELÍTÉSE ............................... 399
1.1. 20.1.1. Az ügyészi funkció és az ügyészi szervezet történeti modelljei ............... 399
1.2. 20.1.2. Az ügyészi funkció és szervezet Magyarországon ................................... 401
2. 20.2. AZ ÜGYÉSZSÉG FUNKCIÓI ................................................................................ 403
2.1. 20.2.1.A nyomozás törvényessége feletti felügyelet ............................................. 403
2.2. 20.2.2. A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete .............................. 404
2.3. 20.2.3. Az ügyész részvétele a bìrósági eljárásokban ........................................... 405
2.4. 20.2.4. Az ügyészi törvényességi felügyelet ......................................................... 406
3. 20.3. AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE .......................................................................... 408
3.1. 20.3.1. Az ügyészség alkotmányos függetlensége ................................................ 408
3.2. 20.3.2.Az ügyészi szervezet felépìtése ................................................................. 410
3.3. 20.3.3. A katonai ügyészség ................................................................................. 411
3.4. 20.3.4. Az ügyészségi szolgálati viszony .............................................................. 412
4. Jegyzetek ........................................................................................................................... 414
A. FÜGGELÉK .............................................................................................................................. 416
1. AZ ALKOTMÁNYTAN VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA ..................................... 416
1.1. 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA .................. 416
1.2. 2. A HATALOMMEGOSZTÁS ÉS A TÁRSADALMI-TÖBBSÉGI ELV ......... 416
1.3. 3. A MAGYAR ALKOTMÁNY TÖRTÉNETE. AZ ALKOTMÁNYOS
RENDSZERVÁLTOZÁS JELLEMZŐI ..................................................................... 417
1.4. 4. A JOGFORRÁSOK .......................................................................................... 418
1.5. 5. A SZUVERENITÁS ......................................................................................... 420
1.6. 6. NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ........................................... 422
1.7. 7. A VÁLASZTÁSI RENDSZER ........................................................................ 423
1.8. 8. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A STÁTUSJOGOK ....................................... 426
1.9. 9. A SZUVERENITÁS TERÜLETI HATÁLYA ALATT ÁLLÓ SZEMÉLYEK
(KÜLFÖLDIEK) ......................................................................................................... 426
1.10. 10. KORMÁNYZÁS – KORMÁNYZATI RENDSZEREK – KORMÁNYFORMÁK
429
1.11. 11. MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI RENDSZEREI ............................. 429
1.12. 12. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ................................................................................ 429
1.13. 13. A KÖZPÉNZÜGYEK. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. A MAGYAR NEMZETI
BANK. ......................................................................................................................... 429
1.14. 14. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ..................................................................... 432
1.15. 15. A KORMÁNY .............................................................................................. 433
1.16. 16. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ..................................................................... 435
1.17. 17. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA ............... 437
1.18. 18. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER ............................................ 438
1.19. 19. A BÍRÓSÁG ................................................................................................. 440
1.20. 20. AZ ÜGYÉSZSÉG ......................................................................................... 443
2. 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA ............ 445
2.1. I. fejezet Általános rendelkezések ........................................................................ 445
2.2. II. fejezet Az Országgyűlés ................................................................................... 446
2.3. III. fejezet A köztársasági elnök ........................................................................... 452
2.4. IV. fejezet Az Alkotmánybìróság ......................................................................... 454
2.5. V. fejezet Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyűlési biztosa ......................................................................................... 455
2.6. VI. fejezet Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank ....................... 455
2.7. VII. fejezet A Kormány ........................................................................................ 455
2.8. VIII. fejezet A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek .............................. 458
2.9. IX. fejezet A helyi önkormányzatok ..................................................................... 459
2.10. X. fejezet A bìrói szervezet ................................................................................ 460
2.11. XI. fejezet Az ügyészség .................................................................................... 461
2.12. X fejezet Alapvető jogok és kötelességek .......................................................... 461
2.13. XIII. fejezet A választások alapelvei .................................................................. 465
2.14. XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei ..................... 465
2.15. XV. fejezet Záró rendelkezések .......................................................................... 466