Fizika mérnököknek I-II

Giber J. Sólyom A Kocsányi L.: Fizika Mérnököknek I.-II.......Page 1
Köszönetnyilvánítás......Page 5
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ......Page 6
ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ......Page 9
ÚTMUTATÓ A KÖNYVET TANKÖNYVKÉNT HASZNÁLÓK SZÁMÁRA......Page 11
IDÉZETT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM......Page 13
TARTALOMJEGYZÉK......Page 15
1.1. A FIZIKAI MEGISMERÉS ÚTJA......Page 22
1.1.1. A fizikai fogalmak (mennyiségek)......Page 23
1.1.2. A fizikai rendszer, környezet és ezek kölcsönhatásai......Page 29
1.1.3. A fontosabb fizikai modellek......Page 31
1.1.4. A fizikai törvények, axiómák. A fizikai törvények érvényességi köre; az (ún. Bohr–féle) korreszpondencia elv......Page 32
1.2.1. Kis szabadsági fokú (mechanikai) tömegpont rendszerek......Page 34
1.2.2. Sokrészecske rendszerek. (Statisztikus fizikai illetve termodinamikai módszerekkel leírható tömegpontrendszerek.)......Page 36
1.2.3. Kvantummechanikai rendszerek, mikrorészecskék......Page 42
1.2.4. Lineáris rendszerek. Szuperpozició.......Page 47
1.3. MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEK ÉS SZIMMETRIÁK......Page 49
1.3.1. Impulzusmegmaradás......Page 50
1.3.3. Az energiamegmaradás törvénye......Page 54
1.3.4. A mérlegegyenletek......Page 56
1.4. A fizika és a kémia néhány elvérõl.......Page 58
2. A TÖMEGPONT ÉS A PONTRENDSZER MECHANIKÁJA......Page 61
2.1. A TÖMEGPONT KINEMATIKÁJA......Page 62
2.1.1. A sebesség......Page 63
2.1.2. A gyorsulás......Page 66
2.1.3. A szögsebesség és a szöggyorsulás......Page 67
2.1.4.1 Az általános kifejezések......Page 71
2.1.4.2. Speciális eset: az egyenletes körmozgás......Page 73
2.1.4.3. Az általános kör- ill. térgörbe menti mozgás esete......Page 77
2.1.4.4. Speciális eset: csillapítatlan lineáris harmonikus rezg mozgás......Page 78
2.1.5. Néhány kinematikai feladat......Page 79
2.2.2. Inerciarendszerek......Page 86
2.2.3. A Galilei–féle relativitási elv......Page 87
2.2.4. Az Einstein–féle relativitási elv......Page 93
2.2.4.1. Az egyidej ség relativitása......Page 94
2.2.4.2. A Lorentz–transzformáció......Page 96
2.2.4.3. Az Einstein–féle sebességösszeadási törvény......Page 97
2.2.4.4. # Négyesvektorok. Az intervallum. Az intervallum invarianciája. Sajátid és sajáttávolság......Page 99
2.2.4.5. Id dilatáció......Page 102
2.2.4.6. Az ikerparadoxon......Page 104
2.2.4.7. A mozgásirányba eső méretek hosszkontrakciója (rövidülése)......Page 106
2.3. DINAMIKA......Page 110
2.3.1.1. A (nem relativisztikus) impulzus és az impulzusmegmaradás törvénye......Page 111
2.3.1.2. A relativisztikus impulzus és megmaradása......Page 113
2.3.1.3. Az erő, mint a mechanikai kölcsönhatás mértéke. Newton II. axiómája......Page 115
2.3.1.4. Newton III. axiómája. A hatás–ellenhatás ("akció-reakció") törvénye......Page 119
2.3.1.5. Newton IV. axiómája. Az egyidejűleg fellép erők összegzési törvénye......Page 120
2.3.2. A Newton–féle általános gravitációs törvény......Page 123
2.3.3. A tömegpont dinamikája gyorsuló vonatkoztatási rend-szerekben. Tehetetlenségi er k. Súly és súlytalanság. Gravitáló és tehetetlen tömeg.......Page 127
2.3.3.1. Súly és súlytalanság. A szabadon eső vonatkoztatási rendszer inerciarendszer......Page 136
2.3.3.2. A Föld forgásának hatása a nehézségi gyorsulásra (g6). A gravitáló (“súlyos”) és a tehetetlen tömeg egyenlősége.......Page 138
2.3.4. Erőtörvények.......Page 142
2.3.5. Az erőterekről általában. Térerősség......Page 147
2.3.6. Munka és teljesítmény......Page 152
2.3.7. Pontrendszerek dinamikája......Page 161
2.3.7.1 Az impulzustétel tömegpontrendszerre. A tömegközéppont tétele......Page 162
2.3.7.3. Az impulzusmomentum, az erőmomentum, az impulzusmomentum tétel és az impulzusmomentum–megmaradás tétele tömegpontra......Page 165
2.3.7.4. Az erő-, a forgatónyomaték- az impulzus- és az impulzusmomentum vektorok összegzése pontrendszerekre......Page 169
2.4.1. A merev testek kinematikai leírása......Page 172
2.4.2. A merev testek mozgásának dinamikai leírása......Page 174
2.4.3. Merev testek egyensúlya......Page 177
2.4.4. A tehetetlenségi nyomaték. Merev testek tehetetlenségi nyomatéka. Molekulák egyszer modellje és .........Page 178
2.5. AZ ENERGIA......Page 191
2.5.1. A kinetikus (mozgási) energia és a munkatétel. Forgó testek kinetikus energiája......Page 192
2.5.2.1. A konzervatív er tér fogalma. A potenciális energia. Konzervatív erőterek jellemzői......Page 196
2.5.2.2. A potenciál......Page 206
2.5.3. A mechanikai energia megmaradásának tétele. "Potenciáldiagramok"......Page 209
2.5.4. Nem konzervatív erőterek......Page 217
2.5.5. A belsõenergia. Kötési energia, kötött állapot......Page 218
2.6.1. A munka relativisztikus kifejezése......Page 221
2.6.2. A kinetikus és teljes energia relativisztikus kifejezése......Page 223
2.7.1. Alapfogalmak. Az ütközések osztályozása......Page 229
2.7.2.1. Egyenes ütközések.......Page 231
2.7.2.2. Ferde ütközések.......Page 234
2.7.4. Nem relativisztikus, nem tökéletesen rugalmatlan (valódi) ütközések......Page 238
2.7.5. A relativisztikus impulzus és megmaradása......Page 240
2.7.6. Rugalmas relativisztikus ütközések......Page 246
2.7.7. Tökéletesen rugalmatlan relativisztikus ütközések......Page 249
2.8. NÉHÁNY FONTOS MECHANIKAI TÖRVÉNY ÖSSZEFOGLALÁSA......Page 252
3. KINETIKUS GÁZELMÉLET......Page 255
3.1. ÁTLAGÉRTÉK KISZÁMÍTÁSA......Page 257
3.2. ALAPFOGALMAK......Page 258
3.3. A kinetikus gázelmélet alapfeltevései. A nyomás és az abszolút hőmérséklet mikrofizikai értelmezése.......Page 264
3.3.1. A P nyomás és mikrofizikai értelmezése......Page 265
3.3.2. A T abszolút hőmérséklet mikrofizikai értelmezése......Page 266
3.4 Barometrikus formula, — Boltzmann faktor.......Page 270
3.5. Molekuláris ütközések klasszikus közelítésben......Page 273
3.6. Transzportfolyamatok nem egyensúlyi rendszerekben......Page 277
3.6.1. A fajlagos vezetés mikrofizikai kifejezése......Page 278
3.6.2. A diffúzió......Page 282
3.6.3. Az Einstein-féle bolyongási probléma és az abból leszármaztatott Fick II. egyenlet......Page 286
3.6.4. Hővezetés gázokban......Page 291
3.6.5. Belső súrlódás. Gázok viszkozitása.......Page 294
4. A STATISZTIKUS FIZIKA ALAPJAI......Page 298
4.1. N darab megkülönböztethet részecske legvalószínűbb térbeli eloszlása......Page 300
4.2. Megkülönböztethető részecskék energia eloszlása egyensúlyi állapotban.........Page 310
4.2.1. Az energia szerinti eloszlás általános jellemzése. Az egyensúlyi állapotot jellemző Maxwell-Boltzmann eloszlás......Page 311
4.2.2. Egy elszigetelt rendszerben az állapotok a legvalószínűbb állapot felé rendeződnek át......Page 322
4.3. A TERMODINAMIKAI VALÓSZÍNŰSÉG ÉS AZ ENTRÓPIA KAPCSOLATA.......Page 326
4.4. A TERMODINAMIKA III. FŐTÉTELE......Page 328
4.5.1. Gázok energianívórendszere......Page 331
4.5.3. Az energianívók gerjesztettsége gázok esetén......Page 333
4.6.1. A sebesség irányát is figyelembevevő Maxwell– Boltzmann sebességeloszlás, ideális gázokban......Page 335
4.6.2. Egyes, a sebesség irányától is függő fizikai mennyiségek átlagértéke......Page 340
4.6.3. Átlagképzés a sebesség abszolút értékétől függő Maxwell-Boltzmann sebesség eloszlás esetében......Page 345
4.6.4. Az ekvipartíció tétele.......Page 347
4.6.5. Gázok és szilárd testek fajlagos és moláris hőkapacitásának számítása belsőenergiájukból, ill. entalpiájukból......Page 350
4.7.1. A szilárdtestek konfigurációs entrópiája......Page 355
4.7.2.. Ideális elegykristályok elegyedési entrópiája......Page 357
4.7.2.2. Ideális egyatomos gázok elegyedési entrópiája......Page 359
4.8. KVANTUMSTATISZTIKÁK ÉS ELOSZLÁSI FÜGGVÉNYEK......Page 361
4.8.1. A Bose—Einstein eloszlás......Page 364
4.8.2. A Bose—Einstein statisztika alkalmazása ideális gázra......Page 368
4.8.3. A Fermi–Dirac eloszlás ideális Fermi elektrongázban......Page 373
4.8.4. Az eloszlási függvények összehasonlítása......Page 374
5. A MŰSZAKI ÉS KÉMIAI TERMODINAMIKA ALAPJAI......Page 377
5.1. A TERMODINAMIKAI RENDSZEREK ÁLLAPOTÁNAK, ÁLLAPOTVÁLTOZÁSÁNAK JELLEMZÉSE......Page 382
5.1.1. Extenzív állapotjelzők. Egyszer termodinamikai rendszer. Fajlagos mennyiségek. Homogén, illetve heterogén rendszerek......Page 384
5.1.2. Intenzív állapotjelz k. A termodinamika 0. főtétele......Page 386
5.1.3. Az ideális, illetve reális gáz állapotegyenletei......Page 390
5.1.4. Állapotváltozások, mint folyamatok. Állapotfüggvények megváltozásának számítása kváziegyensúlyi folyamatokkal......Page 393
5.1.5. Az állapotfüggvények ill. útfüggvények általános tulajdonságai, matematikai jellemzése......Page 399
5.2.1. A termodinamika I. főtételének különböző alakjai. Az egyensúlyi Gibbs–egyenlet......Page 406
5.2.2. Az intenzív és extenzív állapotjelzők kapcsolata.......Page 412
5.2.3. A Gibbs-Duhem reláció......Page 417
5.2.4.1. Ideális gáz kváziegyensúlyi izoterm állapotváltozása. Az izotermák egyenlete......Page 418
5.2.5. Az egyensúlyi termodinamikai rendszerek szabadsági fokának meghatározása. A Gibbs-féle fázistörvény......Page 422
5.3.1. Ideális gáz izoterm térfogati munkája és hőcseréje. Reális és kváziegyensúlyi folyamatok összehasonlítása......Page 427
5.3.2. Az elszigetelt rendszerben lefolyó spontán folyamatok egyirányúsága. A II. főtétel kvantitatív alakja......Page 432
5.4. A TERMODINAMIKA II. FŐTÉTELE (B) (A HŐCSERÉVEL JÁRÓ MUNKATERMEL KÖRFOLYAMATOK HATÁSFOKA.)......Page 440
5.4.1. A kváziegyensúlyi direkt Carnot–körfolyamat......Page 441
5.4.2. A redukált hőmennyiségek és az entrópia függvény.......Page 445
5.4.3. A hűtőgépet modellező fordított Carnot-körfolyamat és hatásfoka. Hőszivattyú.......Page 447
5.4.4. A Carnot—Clausius–tétel......Page 450
5.4.5. A Carnot–ciklus hatásfokfüggvénye alkalmas egy abszolút termodinamikai hőmérsékletskála definiálására......Page 456
5.4.6. A termodinamika II. f őtételének különböz , tapasztalatokon nyugvó megfogalmazásai......Page 457
5.5.1. Az egyensúly feltétele, illetve a spontán folyamatok iránya nyilt rendszerekre......Page 459
5.5.2. Az egykomponensű rendszer két fázisának egyen-súlyát megfogalmazó Clausius-Clapeyron egyenlet......Page 469
5.5.3. Kémiai reakciók egyensúlya. Fémek oxidációjának egyensúlya.......Page 472
6.1. ELEKTROSZTATIKA......Page 480
6.1.1. Az elektromos töltés......Page 481
6.1.2. A Coulomb–törvény......Page 490
6.1.3.1. Az E elektromos térerősség. Szuperpozíció......Page 493
6.1.3.2. A töltés elhelyezkedése, a térerősség vezetőkön. Vezet k elektromos térben.......Page 499
6.1.3.3. Az elektromos térerősség fluxusa. A Gauss-tétel......Page 503
6.1.4. Az elektromos erőtér munkája az elektrosztatikában. Az elektromos feszültség és potenciál......Page 511
6.1.5. Az elektromos dipólus......Page 528
6.1.6.1. Alapfogalmak (kondenzátor kapacitás, relatív permittivitás)......Page 535
6.1.6.2. A dielektrikum fogalma. A polarizáció– és a elektromos eltolás vektora. A Gauss–tétel......Page 542
6.1.6.3. Az elektromos polarizáció mikrofizikai megközelítése. A Clausius— Mosotti—Debye egyenlet......Page 550
6.1.7. A kondenzátorban tárolt energia. Az elektrosztatikus tér energiája......Page 558
6.1.8. Az elektromos térjellemzőkre vonatkozó határfeltételek és ezek néhány jellegzetes alkalmazása......Page 561
6.2.1. Stacionárius (egyen-) áramok áramkörökben......Page 566
6.2.2. Mágneses alapjelenségek és alapkísérletek, az áram mágneses tere......Page 583
6.2.3.1. A Lorentz féle erőtörvény.......Page 590
6.2.3.2. Mágneses tér erőhatása árammal átjárt vezetőre.......Page 593
6.2.3.3. Áramkeretre ható forgatónyomaték B mágneses térben. Az elektromágneses momentum definiciója.......Page 595
6.2.4. Áramok mágneses tere. A gerjesztési törvény. A Biot-Savart törvény.......Page 599
6.2.5.1. Mágneses dipólusok; alapfogalmak.......Page 614
6.2.5.2. A mágneses tér leírása mágneses (tulajdonságú) közegben.......Page 617
6.2.5.3. A mágneses anyagok csoportosítása. Mikrofizikai alapok.......Page 623
6.2.6. Inhomogén mágneses közeg. Határfeltételek.......Page 636
6.2.6.1. A mágneses térjellemzőkre vonatkozó határfeltételek és törési törvényük a mágneses anyagok határfelületein.......Page 638
6.2.6.2. A gerjesztési törvény inhomogén permeabilitású közeg esetén.......Page 641
6.2.7. A Hall–effektus......Page 645
6.3.1. A Faraday–féle indukciós törvény (Maxwell II.)......Page 649
6.3.2. Kölcsönös– és önindukció. Induktivitás.......Page 662
6.3.3. Az RL áramkörök. Az induktivitás, mint áramköri elem. Energia tárolás mágneses térben.......Page 670
6.3.4. LC, LCR áramkörök. Néhány átvezetõ gondolat a rezgéstanba: elektromos-mechanikai analógiák.......Page 676
6.3.5. Az elektromágneses indukció és az elektromágnesség néhány alkalmazásának fizikai alapjai.......Page 679
6.4. AZ ELTOLÁSI ÁRAMMAL KIEGÉSZÍTETT GERJESZTÉSI TÖRVÉNY (MAXWELL I. TÖRVÉNYE).......Page 688
6.5. HARMONIKUSAN VÁLTAKOZÓ ÁRAMOK. (ALAPFOGALMAK.)......Page 695
6.6. A MAXWELL–EGYENLETEK TELJES RENDSZERE......Page 703
7. ÁLTALÁNOS REZGÉS– ÉS HULLÁMTAN......Page 707
7.1. REZGÉSEK......Page 708
7.1.1.1. Az egyszerű harmonikus rezgőmozgás kinematikája és kapcsolata az egyenletes körmozgással......Page 709
7.1.1.2. Az egyszerű harmonikus rezgőmozgás dinamikája......Page 713
7.1.1.3. A harmonikus rezgő mozgást leíró differenciálegyenlet és megoldásai......Page 714
7.1.1.4. Az egyszerű, csillapítatlan harmonikus rezgőmozgásban tárolt összenergia.......Page 720
7.1.1.5. Az egyszerű, csillapítatlan, harmonikus rezgőmozgással analóg mozgások, fizikai folyamatok......Page 722
7.1.2. Összetett rezgések......Page 727
7.1.2.1. Azonos irányú, egyforma frekvenciával rendelkező rezgések összetevése. Komplex számítási módszer forgó komplex vekto......Page 728
7.1.2.2. A spektrum fogalma. Lebegés, amplitúdómoduláció......Page 733
7.1.2.3. Periodikus jelalakok, mint összetett harmonikus rezgések......Page 740
7.1.2.4. Egymásra merőleges harmonikus komponensekből összetett rezgések......Page 744
7.1.3. Csillapított harmonikus rezgőmozgás......Page 748
7.1.4. Kényszerrezgések. Rezonancia.......Page 752
7.2. A HULLÁMMOZGÁS LEÍRÁSÁNAK ALAPFOGALMAI......Page 758
7.2.1. A deformációmentes haladás......Page 759
7.2.2. A harmonikus síkhullám leírása......Page 761
7.2.3. A harmonikus gömbhullám. A síkhullám, mint közelítés......Page 766
7.2.4. Harmonikus hullámok komplex írásmódja......Page 767
7.3. A HULLÁMEGYENLET......Page 768
7.3.1. A hullámegyenlet általános levezetése......Page 769
7.3.2.1. Végén rögzített, feszített húron terjedő hullám......Page 771
7.3.2.2. Nyomáshullámok (hanghullámok) gázoszlopban......Page 774
7.3.3.1. A távíróegyenlet......Page 781
7.3.3.2. Elektromágneses hullámterjedés szigetelőkben (dielektrikumokban). Maxwell-reláció......Page 783
7.3.3.3. Transzverzalitás......Page 787
7.3.4. A fény polarizációja......Page 788
7.3.5. A komplex anyagjellemzők (komplex törésmutató, komplex permittivitás és komplex hullámszám). "homogén hullámegyenlet"......Page 794
7.3.6. A dielektromos veszteség......Page 798
7.4.1. Általános megfontolások. Az intenzitás fogalma......Page 802
7.4.2. Elektromágneses energia terjedése tökéletes szigetelőkben......Page 803
7.4.3. Fényabszorpció. Lambert—Beer–törvény......Page 805
7.5. HULLÁMOK SZUPERPOZICIÓJA. HULLÁMCSOPORT ÉS CSOPORTSEBESSÉG......Page 806
7.5.1. Két azonos irányba terjedő különböz frekvenciájú síkhullám összetevése......Page 807
7.5.2. Hullámcsoport létrehozása harmonikus síkhullámok szuperpozíciójával......Page 809
7.5.3. A hullámcsoport tulajdonságai. A csoportsebesség......Page 810
7.5.4. A hullámcsoport alakja és az abból levonható következtetések......Page 819
7.5.5. A csoport– és fázissebesség kapcsolata diszperziós közegben. A Rayleigh–összefüggés......Page 821
7.5.6. Hullámcsomag és mikrorészecske formális összerendelése......Page 823
7.6. INTERFERENCIA, ÁLLÓHULLÁMOK......Page 827
7.6.1. Hullámok interferenciája......Page 828
7.6.2.1. A koherencia fogalma és mérőszáma......Page 830
7.6.2.2. Vonalkiszélesedés......Page 832
7.6.3.1. Koherens hullámok létrehozása......Page 834
7.6.3.2. Két koherens hullám interferenciája......Page 835
7.6.3.3. Hogyan működik a Michelson interferométer?......Page 837
7.6.4. Állóhullámok......Page 839
7.7. A HULLÁMOK ELHAJLÁSA, A FÉNYDIFFRAKCIÓ ALAPESETEI......Page 843
7.7.1. Huygens-Fresnel-elv......Page 845
7.7.2. Fényelhajlás egyetlen résen......Page 846
7.7.2. Optikai rácson való fényelhajlás......Page 850
7.7.4. A Young—féle kétréses kísérlet......Page 855
7.7.5. Röntgensugarak és elektronok elhajlása kristályrácsok felületi– és tömbi atomjain......Page 857
7.8. DOPPLER-EFFEKTUS......Page 859
8. A KVANTUMMECHANIKA ALAPJAI......Page 863
8.1. A FIZIKAI MENNYISÉGEK KVANTÁLT JELLEGE......Page 864
8.1.1. A hőmérsékleti sugárzás......Page 865
8.1.2. Külső fényelektromos effektus. Einstein értelmezése (fotonok)......Page 877
8.1.3. Szilárdtestek kvantált rezgései. Szilárdtestek moláris hőkapacitása......Page 882
8.1.4. Az atomi nívók és az elektron impulzusmomentumának kvantáltsága (a hidrogén atom vonalas színképe)......Page 885
8.2.1. A Compton–effektus és leírása a fény korpuszkuláris modelljével......Page 892
8.2.2.1. A fény kvantumjai, a fotonok......Page 897
8.2.2.2. A részecskékből álló anyag hullámsajátságai......Page 899
8.2.2.3. Az elektronokra (mikrorészecskékre) felírható diszperziós reláció......Page 904
8.2.3. A hullámfüggvény (állapotfüggvény) a mikrorészecske teljes leírását adja......Page 905
8.3.1. Az időfüggő Schrödinger–egyenlet (A kvantummechanikai állapotegyenlet)......Page 910
8.3.2. Az időfüggetlen (stacionárius) Schrödinger–egyenlet......Page 913
8.3.3. A kvantummechanikai kontinuitási egyenlet. Az állapotfüggvény valószín ségi értelmezése. Az állapotfüggvény normálása......Page 916
8.3.4. A Schrödinger–egyenlet megoldásainak tulajdonságai. A kötött állapot sajátértékegyenletének megoldása. Reguláris függv......Page 922
8.3.5. Az Ehrenfest–tétel (kvalitatív magyarázat)......Page 928
8.4. A KVANTÁLT FIZIKAI MENNYISÉGEK LEIRÁSA OPERÁTOROKKAL......Page 930
8.4.1. A fizikai mennyiségek leírására használható operátorok tulajdonságai......Page 935
8.4.2. Az impulzus, a hely, az impulzusmomen-tum és az energia operátora......Page 937
8.4.3. A fizikai mennyiségek mérése......Page 939
8.4.4. A Heisenberg-féle felcserélési és határozatlansági relációk......Page 944
8.4.5 Az impulzusmomentum és az elektronspin......Page 948
8.5.1 Szabad részecske......Page 951
8.5.2. A fémek Sommerfeld–modellje: potenciálkádba zárt szabad elektronok diszkrét energia értékei......Page 953
8.5.3. A lineáris harmonikus oszcillátor energiája (közelítőmegoldás)......Page 963
8.5.4. A hidrogénatom Schrödinger– egyenletének megoldása. Az atombeli elektron teljes impulzusmomentuma......Page 966
8.5.5. Többelektronos rendszerek. A Pauli–elv.......Page 973
8.5.6. Az alagúteffektus......Page 976
8.6. A Schrödinger–egyenlet összefoglaló ismertetése......Page 982
F. F Ü G G E L É K......Page 984
F.1. A GRADIENS VEKTOR......Page 985
F.2. EGY A(R) VEKTOR–VEKTOR FÜGGVÉNY (VEKTORTÉR) FLUXUSA ÉS DIVERGENCIÁJA......Page 987
F.3. A ROTÁCIÓ VEKTORA......Page 990
F.4 A KOMPLEX SZÁMOKKAL KAPCSOLATOS ALAPVET ÖSSZEFÜGGÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA......Page 994
F.5. A LORENTZ–TRANSZFORMÁCIÓ LEVEZETÉSE......Page 1000
F. 6. TÁBLÁZAT AZ ÁLLAPOTJELZŐK ÉS ÁLLAPOTFÜGGVÉNYEK KAPCSOLATA......Page 1005
F.7. NÉHÁNY (PERIODIKUS, ILL. APERIODIKUS) FÜGGVÉNY ÉS AMPLITÚDÓSPEKTRUMA......Page 1007
F. 8. AZ ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK SPEKTRUMA......Page 1014
F.9. NYOMÁS ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT......Page 1015
F.10. ENERGIA ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT......Page 1016
F.11 . AZ ATOMOK ELEKTRONSZERKEZETE......Page 1017
ALAPVETŐ FIZIKAI ÁLLANDÓK......Page 1020
TÁRGYMUTATÓ (nem interaktív)......Page 1022
Vargáné dr. Josepovits Katalin: PÉLDATÁR......Page 1052
TARTALOMJEGYZÉK......Page 1133
P.1. PÉLDÁK A MECHANIKA TÁRGYKÖRÉBŐL......Page 1053
P.2. PÉLDÁK A KINETIKUS GÁZELMÉLET TÁRGYKÖRÉBŐL......Page 1063
P.3. PÉLDÁK A STATISZTIKUS FIZIKA TÁRGYKÖRÉBŐL......Page 1065
P.4. PÉLDÁK A MŰSZAKI ÉS KÉMIAI TERMODINAMIKA TÁRGYKÖRÉBŐL......Page 1067
P.5. PÉLDÁK AZ ELEKTROMÁGNESSÉGTAN TÁRGYKÖRÉBŐL......Page 1070
P.6. PÉLDÁK AZ ÁLTALÁNOS REZGÉS-ÉS HULLÁMTAN TÁRGYKÖRÉBŐL......Page 1078
P.7. PÉLDÁK A KVANTUMMECHANIKA TÁRGYKÖRÉBŐL.......Page 1081
PÉLDÁK MEGOLDÁSA......Page 1083
MECHANIKA......Page 1084
KINETIKUS GÁZELMÉLET......Page 1101
STATISZTIKUS FIZIKA......Page 1104
MŰSZAKI ÉS KÉMIAI TERMODINAMIKA......Page 1106
ELEKTROMÁGNESSÉGTAN......Page 1111
ÁLTALÁNOS REZGÉS-ÉS HULLÁMTAN......Page 1125
KVANTUMMECHANIKA......Page 1129
Jelmagyarázat németül nem tudó olvasoink részére......Page 1134
I. Relatív atomtömeg, izotópok adatai......Page 1135
II. Atomi adatok, elektronkonfiguráció......Page 1136
dr. Szász Gábor: Példatár Fizika tantárgyból......Page 1138
Helyzet, elmozdulás, sebesség......Page 1188
Gyorsulás......Page 1193
Az egyenesvonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás......Page 1195
További feladatok......Page 1202
Elmozdulás, sebesség, és gyorsulás két és három dimenzióban Hajítások két és három dimenzióban......Page 1210
További feladatok......Page 1225
A körmozgást végző test sebessége és gyorsulása Általános görbevonalú mozgás......Page 1228
További feladatok......Page 1238
Tömeg és súly......Page 1241
Newton második törvényének alkalmazásai......Page 1245
Húzó és nyomóerők......Page 1257
A súrlódás......Page 1264
Newton harmadik törvénye......Page 1276
A munka......Page 1282
Változó erő munkája......Page 1284
A mozgási energia és a munkatétel......Page 1285
A helyzeti energia......Page 1286
A termikus energia és a súrlódás......Page 1288
A munkatétel átfogalmazott változata......Page 1291
A teljesítmény......Page 1294
A hatásfok......Page 1297
További feladatok......Page 1300