Társadalompoétika II - Nyelvészet

Tartalom
Bevezetés a második kötethez: A lingvisztikai társadalomtudomány lehetőségei
1. Az irodalomértelmezés társadalomtudományi lehetőségei
2. Paradigmák a huszadik századi nyelvtudományban
3. A társadalom a nyelvtudomány fényében
Első rész: Strukturalista nyelv- és társadalomtudomány
I. Ferdinand de Saussure: Nyelv, nyelvészet, társadalom
1. A nyelvtudomány konstruált tárgya, nyelvezet és nyelv
2. Beszéd és nyelv, egyén és társadalom
3. Társadalmi hatások és a nyelvi rendszer, külső és belső nyelvészet
4. Nyelvi és társadalmi viszonyok
5. Az absztraktumok a nyelvben és a társadalomban
6. A nyelvi jel mint a társadalmi tény paradigmája
7. Korlátok és érvényességek; a nyelvi és a társadalmi állapot
II. Ferdinand de Saussure: A nyelv struktúrája és a nyelvi jel
1. A nyelvi struktúra egysége mint különbség
2. A lehetőség a nyelvben és a társadalomban
3. A nyelvi és társadalmi jel: hangkép, fogalom, (meg)jelölt
4. Érték, értelem, jelentés
5. A strukturalista fonológia
III. Noam Chomsky: A nyelv és a társadalom tudományos vizsgálata
1. A nyelvtudomány új tárgya: a tevékeny mondat
2. A generatív grammatika elméleti státusa
3. Érvényességi feltételek
4. Az általánosítás nehézségei és lehetőségei
IV. Noam Chomsky: A nyelvi valóság mint cselekvés és struktúra
1. Egy nyelvcselekvési elmélet
2. Kompetencia és kreativitás
3. A nyelvi és nyelven kívüli valóság
4. A strukturalizmus örvényében
V. Claude Lévi-Strauss: A strukturalista grammatika paradigmája
1. A strukturalista nyelvészet mint a társadalomtudományok vágyott mintája
2. A nyelv jelentősége és a nyelvtudomány csodálata
3. A nyelvtudományi eredmények átvételének nehézségei
4. A társadalom mint objektív struktúra
5. Az egységes társadalmi valóság egyetemes tudománya
VI. Claude Lévi-Strauss: Egy strukturalista-funkcionalista társadalom modellje
1. A módszer: struktúra és modell
2. A rokonsági objektív struktúra
3. Egy társadalmi tudatforma, a mítosz struktúrája
4. Strukturált valóság, strukturalista tudomány
Második rész: Beszédaktus-elmélet és pragmatika
VII. John Austin: A cselekvő beszéd
1. „Valamit mondani annyit jelent, mint valamit tenni”
2. Az igazság terrorja és a fókuszáló tudomány
3. A körülmények jelentősége és a cselekedetek sikeressége
4. Hazugság, komolytalanság, visszavonás
VIII. John Austin: A megnyilatkozás mint lokúció, illokúció, perlokúció
1. Kételyek és kiutak
2. „Az állítás egy cselekvés megcselekvése”
3. Beszédcselekvési osztályok
IX. John Searle: Az újragondolt beszédaktus-elmélet
1. „A nyelvelmélet egy cselekvéselmélet részét képezi”
2. A beszédaktusok szerkezete
3. Az illokúciós aktusok feltételei és szabályai
4. Az illokúciós aktusok típusai
X. John Searle: Cselekvési szándék és intézményesedés
1. Jelentés, értelem, intenció
2. Intencionális állapotok létrejövése
3. Az intézményi valóság
4. Konstitutív szabályok és feladatok
5. A kollektív intencionalitás
XI. Jürgen Habermas: A beszédcselekvés társadalomtudományi értelmezése
1. Az értelem helye és szerepe a cselekvésben
2. A megnyilatkozás két összetevője az illokúció és a propozíció
3. Az interaktív beszédaktus
4. A beszédcselekvések érvényességi igénye: az igaz, a helyes és a hiteles
XII. Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés státusa
1. A kommunikatív szituáció
2. Teleologikus, normatív és dramaturgiai cselekvés
3. A kommunikatív cselekvés értelmezése
4. A hiányzó harmadik
Harmadik rész: Szövegtan és a diskurzustudományok
XIII. Petőfi S. János: Szövegszerkezet – világszerkezet
1. Egy tudományos életút és állomásai
2. Tudományelméleti és módszertani kérdések
3. Mi a szöveg?
4. A szövegértelmezés architektonikája
XIV. Petőfi S. János: A szemiotikai textológia és eredményei
1. A multimediális kommunikatív szövegelmélet
2. A mozgás szemiotikája
3. A strukturalista szövegtan társadalomtudományi lehetősége
XV. Robert de Beaugrande és Wolfgang Dressler: A műveleti szövegtudomány
1. Diszciplináris kérdések
2. A műveleti szövegtudományhoz vezető út
3. A szövegek létrehozása
4. Kilépés a szövegkorpuszból
XVI. Robert de Beaugrande és Wolfgang Dressler: Kohézió- és koherenciateremtés
1. A szöveg kohéziója
2. Szövegkohézió és cselekvés
3. A koherencia: ismeret, jelentés, fogalom, értelem
4. Szemantikai cselekvéstípusok
XVII. Robert de Beaugrande és Wolfgang Dressler: A cselekvő szöveg kritériumai
1. Szándékoltság a szövegben és a diskurzusban
2. Elfogadhatóság és együttműködés
3. Helyzetszerűség és a szituáció ereje
4. Az intertextualitás és a tettek egymásra hatása
5. Előfordulási valószínűségek
Negyedik rész: Diskurzuselméletek és diskurzuselemzések
XVIII. Paul Ricœur: A társadalom szövegvalósága
1. Az élőbeszéd és az írásos megnyilatkozás
2. A cselekvés mint szöveg
3. A megértéstől a magyarázatig: az objektivitás átértelmezése
4. A magyarázattól a megértésig: a társadalomolvasás módjai
XIX. Clifford Geertz: Az interpretatív társadalomtudomány
1. A társadalom diszkurzív realitásának alapelvei
2. A módszer kérdése: sűrű leírás
3. A diszkurzív társadalomtudomány sajátosságai
4. Az ideológia mint diszkurzív realitás
XX. Teun A. van Dijk: A diskurzustudomány státusa és a kritikai diskurzuselemzés
1. A diskurzus sajátosságai
2. Elméleti közelítés a diskurzushoz
3. A diskurzuselemzés alapelvei
4. A kritikai diskurzuselemzés
XXI. Ernesto Laclau: Politikai diskurzuselmélet és kutatás
1. A diszkurzív tudományos szemlélet és alapkategóriái
2. A társadalmi identitás diszkurzív valósága
3. Politikai diskurzuselmélet
4. Az essexi diszkurzív elemzés
Irodalomjegyzék